Az �g hamufellege k�bor,
A lombot elaszta a h�v,
A gallyat el�lte a h�v,
A h� a mag�nyos okt�ber,
Az �v egy eml�ktelen �v,
A vid�k tava vadk�d� Auber
�s a r�ve a Weir-t�vi r�v:
�jfedte a vadk�d� Auber,
R�mj�rta a Weir-t�vi r�v.

Itt r�g a tit�ni fasorban
Lelkemmel, a ciprus alatt,
Psych�vel a ciprus alatt
Bolyongtam a vulk�ni korban,
Mikor szivem �rja szaladt,
Mint nyugtalan l�va szaladt
Yaanek-hegyi l�vasodorban,
Mely t�voli sarkra halad,
Mely z�g, m�g a l�vasodorban
Az �szaki sarkra halad.

Szavunk szomor� vala; k�bor
Lelk�nket elaszta a h�v,
Sziv�nket el�lte a h�v:
Nem tudtuk, a h� hogy okt�ber,
S nem tudtuk, az �j hogy az �v
Leg�jelebb �jjele (ah ez az �v!)
Nem l�ttuk el�lt tavad, Auber,
(Noha vitt m�r rajtad a r�v)
Feledt�k el�lt tavad, Auber,
�s r�meid, Weir-t�vi r�v.

S m�g az �gen a l�ngok oszoltak
S hunyt sorban az �j szeme le,
Sz�llt sorban az �g t�ze le:
Ime t�nt v�g�n a fasornak
Nagy f�ny k�d�s �gi jele,
Amelyb�l egy nagy csoda-holdnak
K�t gy�ny�r� szarva kele,
Astarte jel�nek, a holdnak
Gy�m�ntszin� szarva kele.

S sz�ltam: „Kegyesebb ez a hold�l,
Sz�ll egy sohaj-�theren �t,
Rep�l csupa s�hajon �t,
L�tja, hogy ez arcon a gond j�r,
Sz�-r�gta szivembe bel�t;
J�n a Leo-csillagu pontn�l
Mutatni a b�ke hon�t,
A l�thei b�ke hon�t,
J�n e v�szes mennyei pontn�l,
F�nyes-szem� �gi bar�t
Az Oroszl�n-csillagu pontn�l,
Ny�jas, csodaf�ny� bar�t."

De Psyche ny�g, ujjat emelve:
„Jaj, e f�nyben nem bizom �nm
Se-szin�ben nem b�zom �n.
Ne maradj itt, fuss tovakelve!
Fuss, mert utol�r ez a f�ny."
Sz�lt f�lve; lehulla seperve
Sz�p sz�rnya az �t f�veny�n
Ny�ge fojtva; lehulla seperve
D�sz-tolla az �t f�veny�n,
Szomor�an r�t f�veny�n.

Feleltem: „Eh, babonasejt�s!
Menj�nk csak e csillag ut�n
Menj�nk �de f�nye ut�n.
Sybillai sugarat ejt �s
A rem�ny s b�j f�nye. Vid�m.
L�sd, rezegve az �gbe fut �m.
Hihetsz neki; cselt sose rejt �s
J� helyre vihet ki csup�n.
Hihet�nk, mert cselt sose rejt �s
J� helyre vihet ki csup�n:
Mert rezegve az �gbe fut �m!"

�gy sz�lva Psych�t meg�leltem
Csit�tva sziv�ben a b�n,
K�nny�tve a gy�va bor�n.
S amint tovavittem a kertben,
Megakadtam egy kriptakap�n,
�s �ratu kriptakap�n.
S sz�l�k: „Mi van �rva, � lelkem,
E legend�s kriptakap�n?"
S felel�: „Ulalume - Ulalume -
Itt nyugszik a holt Ulalume."

S szivem ekkor l�n mint a k�bor
Lev�l ha elaszta a h�v,
Mint a lomb, ha el�lte a h�v.
S sz�l�k: „Bizonyosan okt�ber
Vala s �p ez az �j, gonosz �v,
Mikor erre vitt ez a r�v.
Terhem s magam, itt ez a r�v.
De mi csalt ide, �ppen az �v
Ezen �jjel�n? (Ah ez az �v!)"
M�r l�tom: e l�p k�d�s Auber
�s r�ve a Weir-t�vi r�v.
J�l l�tom, a v�rk�d� Auber
S vad, r�mteli Weir-t�vi r�v."

Babits Mih�ly ford�t�sa