KESER� NEKIFOH�SZKOD�S

Gyere �risten, n�zd meg, itt vagyok -
Tudom el�tted el nem s�ppadok.

Azt, amit adt�l - megvan �pen - vedd el!
'sz csak hitegettem magam a Neveddel.

Te oly er�s vagy - gondolsz egyet s van,
De n�kem k�nos a bizonytalan.

Vagy nem is adt�l - �n v�ltem bolondul,
Hogy sz�mon �let-sz�ll� mustja csordul.

Ne haragudj h�t, Isten, nem hiszek,
De nyakamban sz�z k�ts�get viszek.

Szeress nagyon, hogyan, tudod Te j�l azt,
Mint Nap havat, amit mag�ba olvaszt.

Vagy �ss agyon h�t, csak t�r�dj velem
S �n nem k�rdem, hogy nincs-e kegyelem.

Oda adom a v�rem is, ha k�red.
- Mily furcsa az, hogy N�ked nincs is v�red!

Te j�l tudsz engem, sorsom is tudod,
De vedd el t�lem a talentumod.

Vagy m�rt faragt�l �nbel�lem Embert,
Kit B�lcses�ged gy�vas�ggal megvert?!

Tudom, el�tted el nem s�ppadok -
Gyere �risten, n�zz meg - itt vagyok!

1922. j�l.