(TAL�N ELT�N�K HIRTELEN...)

Tal�n elt�n�k hirtelen,
ak�r az erd�ben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amir�l sz�mot k�ne adnom.

M�r bimb�s gyermek-testemet
szem-mar� f�st�n sz�ritottam.
B�nat szedi sz�t eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.

Kor�n v�jta bel�m fog�t
a v�gy, mely idegenbe t�vedt.
Most rezge megb�n�s fog �t:
v�rhattam volna m�g tiz �vet.

Dacb�l se fogtam f�l soha
�rtelm�t az anyai sz�nak.
Majd �rva lettem, mostoha
s kir�h�gtem az oktat�mat.

Ifj�s�gom, e z�ld vadont
szabadnak hittem �s �r�knek
�s most k�nnyezve hallgatom,
a sz�raz �gak hogy z�r�gnek.

1937. nov.